|
Hogyan működik egy zárbetét? Itt most csak a zárócsapos zárbetétekről írok, mivel ez a legelterjedtebb, és a MAUER zárbetétek is ezen az elven működnek. A zárbetétházban alulról furatok lettek kialakítva, itt helyezkednek el a zárócsapok, a rugók, és a záródugók. A zárbetét henger szintén a zárbetétházban helyezkedik el a ház furataival merőlegesen. Ebben a hengerben is vannak furatok, melyek fedésben vannak a ház furataival alaphelyzetben. Ezekben a furatokban találhatóak a méretezett henger csapok. Ha nincs kulcs a zárbetétben, a zárócsapok a rugó ellenében a zárhenger furataiba nyomódnak, elmozdítják ütközésig a hengercsapokat és ezzel reteszelik a zárhengert. Ezért nem tudjuk működtetni a zárbetétet kulcs nélkül. Ha egy hozzárendelt kulcsot helyezünk a zárbetétbe, akkor az, megfelelő méretben elmozdítja a hengercsapokat amelyek pontosan a henger palástjáig nyomják vissza a zárócsapokat, és a zárhenger most már elfordítható. Ha rossz kulcsot teszünk a zárbetétbe akkor a zárócsapok bent maradnak a zárhengerben, ezzel reteszelve azt, vagy a hengercsapok mozdulnak ki jobban és belenyomódnak ház furataiba. A zárbetét ebben az esetben nem fordítható el.
Beszéljünk a kódolásról. A zárbetéteket kétféleképpen kódolják az illetéktelen kulccsal való kinyitás ellen. Az első a zárhengerben lévő profil, ami megakadályozza, hogy más profilú kulcsot tegyünk be a zárbetétbe. A másik, a méretezett hengercsapok nagysága, azaz a hossza. Ezek a csapok a kulcson található méretezett furatokba illeszkednek bele használatkor. Ha ezeknek a furatoknak a mélysége megfelelő, akkor a hengercsapok pontosan a zárhenger palástjáig mozdulnak el. A zárbetét elfordítható.
Itt most csak a pontfuratos zárbetétekről írtam, de a fogazott kulcsos betétek ugyanezen az elven működnek.
<< Vissza
|
